{"id":2725,"date":"2024-12-08T19:31:55","date_gmt":"2024-12-08T18:31:55","guid":{"rendered":"https:\/\/soleylingo.sk\/?p=2725"},"modified":"2024-12-08T20:17:33","modified_gmt":"2024-12-08T19:17:33","slug":"kolumbia","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/kolumbia\/","title":{"rendered":"Kolumbia"},"content":{"rendered":"

Semmi sem hat\u00e1roz meg minket jobban, mint a szem\u00e9lyes v\u00e1laszt\u00e1saink, a saj\u00e1t d\u00f6nt\u00e9seink \u00e9s az, hogy mire ford\u00edtjuk a figyelm\u00fcnket. Hogy mivel t\u00e1pl\u00e1ljuk a lelk\u00fcnket \u00e9s mit hordozunk benne. Mindezek mellett ugyanilyen fontos, hogy szabadok \u00e9s \u00f6nmagunk maradjunk. Mert ha f\u00e9l\u00fcnk \u00f6nmagunkt\u00f3l, az azt jelenti, hogy soha nem lesz\u00fcnk szabadok. Ezernyi utaz\u00e1st tettek \u00e9s tesznek meg az emberek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 okokb\u00f3l. Az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s e t\u00f6bb ezer k\u00f6z\u00f6tt van a mi utaz\u00e1sunk D\u00e9l-Amerika orsz\u00e1g\u00e1ba, Kolumbi\u00e1ba. Az utaz\u00e1s mint szabad v\u00e1laszt\u00e1s, mint az a szabad d\u00f6nt\u00e9s, amelyet minden utaz\u00f3 egy pillanatra lelkesen megragad, \u00e9s amely egy \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb k\u00eds\u00e9rlet\u00e9rt k\u00f6ny\u00f6r\u00f6g, hogy \u00faj ismereteken kereszt\u00fcl megtal\u00e1lja \u00f6nmag\u00e1nak egy darabj\u00e1t.<\/p>\n

A f\u00e9ktelen, fert\u0151z\u0151 \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl vibr\u00e1l\u00f3 latin hangulat, a vil\u00e1g statisztikailag legboldogabb emberei, leplezetlen \u00e9let\u00f6r\u00f6m\u00fck, f\u00e9kezhetetlen szellem\u00fck \u00e9s azonnali sz\u00edv\u00e9lyess\u00e9g\u00fck, valamint a salsa \u00e9s a k\u00e1v\u00e9 vil\u00e1gh\u00edr\u0171s\u00e9ge \u00e9s a fotoszint\u00e9zis rendk\u00edv\u00fcli \u00e1ld\u00e1sa, ezek a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 orsz\u00e1g szem\u00e9lyes jellemz\u0151i sz\u00e1momra. Kolumbia.<\/i> \u00c9s \u00edgy a mi hat\u00e1rozottan j\u00f3 szabad v\u00e1laszt\u00e1sunk, hogy melyik orsz\u00e1gba l\u00e1togassunk el.\u00a0<\/span><\/p>\n

Kolumbia, a Kolumbiai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g hossz\u00fa alakja, D\u00e9l-Amerika negyedik legnagyobb, gazdag \u00e9s \u00f6nell\u00e1t\u00f3 orsz\u00e1ga. Spanyolul besz\u00e9lnek, f\u0151v\u00e1rosa pedig a tengerparttal nem rendelkez\u0151 Bogot\u00e1. Kolumbi\u00e1t t\u00falcsordul\u00f3 term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9gei\u00e9rt, az egzotikus n\u00f6v\u00e9nyekkel \u00e9s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 mad\u00e1rfajokkal teli, buja, z\u00f6ldell\u0151 es\u0151erd\u0151k birodalm\u00e1\u00e9rt, valamint gazdag t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9\u00e9rt dics\u00e9rik. Ez az egyetlen olyan orsz\u00e1g D\u00e9l-Amerik\u00e1ban, amely az Atlanti- \u00e9s a Csendes-\u00f3ce\u00e1nhoz is hozz\u00e1f\u00e9r. A Kordiller\u00e1k hossz\u00fa l\u00e1ncolatai dr\u00e1mai sz\u00ednfoltot v\u00e9snek a t\u00e1jba, amelyet ugyanakkor a prec\u00edzen m\u0171velt f\u00f6ldek, r\u00f3zsaf\u00f3li\u00e1k \u00e9s szarvasmarha-legel\u0151k hatalmas ter\u00fcletei enyh\u00edtenek. V\u00e9g\u00fcl a t\u00e1jat a Karib-tenger hull\u00e1mz\u00f3 partjai keretezik. A sz\u00e9ps\u00e9g, a sz\u00ednek, az elegancia \u00e9s a helyi luxus azonban megd\u00f6bbent\u0151 szeg\u00e9nys\u00e9ggel \u00e9s s\u00falyos b\u0171n\u00f6z\u00e9ssel fog kezet.<\/p>\n

\"\"\u00a0 \"\" \u00a0\"\"<\/p>\n

Kolumbia korm\u00e1nyzati rendszere egy t\u00f6bbsz\u00f6r m\u00f3dos\u00edtott eln\u00f6ki alkotm\u00e1nyon alapul. Sim\u00f3n Bol\u00edvar (venezuelai t\u00e1bornok \u00e9s politikus, a Spanyolorsz\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9rt folytatott d\u00e9l-amerikai f\u00fcggetlens\u00e9gi harc egyik vez\u00e9ralakja) vezet\u00e9s\u00e9vel k\u00f6zel t\u00edz\u00e9ves f\u00fcggetlens\u00e9gi harc ut\u00e1n Kolumbia 1819-ben sikeresen felszabadult a gyarmati uralom al\u00f3l. A spanyolok nagyon nehezen \u00e9s vonakodva mondtak le j\u00f6vedelmez\u0151 gyarmatukr\u00f3l. A spanyol gyarmatos\u00edt\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt a spanyolok sz\u00e1mos olyan betegs\u00e9get hoztak Kolumbi\u00e1ba, amelyekre az \u0151slakosok nem voltak immunisak, \u00e9s m\u00e9rhetetlen kegyetlens\u00e9ggel osztott\u00e1k meg a lakoss\u00e1got, am\u00edg le nem ig\u00e1zt\u00e1k a n\u00e9pet, amelynek azt\u00e1n kem\u00e9nyen meg kellett dolgozniuk \u00e9rt\u00fck. E c\u00e9lb\u00f3l a zsarnoks\u00e1g eszk\u00f6zek\u00e9nt harci kuty\u00e1kat is behoztak. 1819-ben Simon Bol\u00edvar (1783-1830) lett a Nagy-Kolumbia (La Republica de Gran Colombia), a Kolumbi\u00e1t, Venezuel\u00e1t, Ecuadort \u00e9s Panam\u00e1t egyes\u00edt\u0151 \u00faj \u00e1llamalakulat els\u0151 eln\u00f6ke). Az orsz\u00e1g f\u00fcggetlens\u00e9gi harc\u00e1nak m\u00e1ig legfontosabb alakja, akinek eml\u00e9k\u00e9t sz\u00e1mos hazafias eml\u00e9km\u0171 \u00e9s eml\u00e9km\u0171 \u0151rzi (pl. Bol\u00edvar \u00f6t n\u0151vel k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve, Bol\u00edvar \u00e9s az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 angyalok).<\/p>\n

Kolumbi\u00e1t els\u0151sorban h\u00e1rom szem\u00e9lyis\u00e9g k\u00e9pviseli. A m\u00e1r eml\u00edtett Simon Bol\u00edvar, az \u00edr\u00f3 Gabriel Garcia Marquez (1982-es irodalmi Nobel-d\u00edj, a m\u00e1gikus realizmus saga) \u00e9s a narcobar\u00f3n Pablo Escobar (kokain \u00e9s kokainbirodalom).\u00a0<\/span><\/p>\n

Az 1960-as \u00e9vekben a kolumbiaiak nem engedt\u00e9k be a kommunista rendszert az orsz\u00e1gba, ehelyett ink\u00e1bb az amerikai korm\u00e1nyt t\u00e1mogat\u00f3 politik\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k, mik\u00f6zben a tisztess\u00e9ges v\u00e1mok betart\u00e1sa kifizet\u0151d\u0151nek t\u0171nt. Lehet, hogy az amerikai kapitalizmus meghonosodott az orsz\u00e1gban, de Kolumbia t\u00e9nyleges viszonya az USA-val nem \u00e9ppen a legkedvez\u0151bb.<\/p>\n

A kolumbiai gazdas\u00e1got a k\u00e1v\u00e9termeszt\u00e9s uralja, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a legide\u00e1lisabb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek (vulkanikus talaj, forr\u00f3 forr\u00e1sok, napf\u00e9ny, p\u00e1ratartalom). Kolumbia a vil\u00e1g m\u00e1sodik legnagyobb k\u00e1v\u00e9termel\u0151je Braz\u00edlia ut\u00e1n. Kolumbi\u00e1ban, ahogy a lakosok nevezik magukat, t\u00f6bbf\u00e9le arany van. Nagy olajlel\u0151helyek (fekete arany), arany \u00e9s smaragd (s\u00e1rga \u00e9s z\u00f6ld arany), koka (feh\u00e9r arany), k\u00e1v\u00e9 (barna arany). A k\u00e1v\u00e9termeszt\u00e9s volumen\u00e9t k\u00f6veti a burgonya, a h\u00fcvelyesek, a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k, a b\u00faza, a kaka\u00f3, a cukorn\u00e1d, a rizs, a gyapot, a ban\u00e1n, a f\u00f6ldimogyor\u00f3, a kukorica \u00e9s a doh\u00e1ny. Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l csak sz\u0151l\u0151t, b\u00faz\u00e1t \u00e9s olajbogy\u00f3t sz\u00e1ll\u00edtottak Kolumbi\u00e1ba. A burgony\u00e1t \u00e9s a paradicsomot Kolumbi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Eur\u00f3p\u00e1ba.<\/p>\n

\"\" \u00a0\"\"\u00a0 \"\"<\/p>\n

Kolumbi\u00e1ban nincsenek vonatok (csak b\u00e9relt \u00e9s ipari haj\u00f3k), nincs metr\u00f3, a nagyv\u00e1rosokban az aut\u00f3k nagy probl\u00e9m\u00e1t jelentenek, a buszoknak pedig saj\u00e1t \u00fatvonalaik vannak. Minden vas\u00e1rnap n\u00e9h\u00e1ny hossz\u00fa \u00fatszakaszt kivonnak a forgalomb\u00f3l, lez\u00e1rnak, \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a sportol\u00e1s, a ker\u00e9kp\u00e1roz\u00e1s, az egy\u00e9ni fut\u00e1s \u00e9s a testmozg\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra tartanak fenn. K\u00fcl\u00f6nleges jelens\u00e9g Kolumbi\u00e1ban a ker\u00e9kp\u00e1roz\u00e1s (Tour de France - Nairo Quintana, Egan Bernal). Az embereket hal\u00e1luk ut\u00e1n nagyon egyszer\u0171en temetik el, t\u00f6bbnyire elhamvasztj\u00e1k \u0151ket. Kolumbia a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g er\u0151s elve alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6dik, amely mag\u00e1ban foglalja a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek kutat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a kerekessz\u00e9kek beszerz\u00e9s\u00e9nek p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. A salsa t\u00e1nc a helyiek szerint nemcsak a sz\u00f3rakoz\u00e1s eszk\u00f6ze, hanem sok neh\u00e9z id\u0151szakon seg\u00edt \u00e1tjutni. A v\u00e1rosokon k\u00edv\u00fcl \u00e9l\u0151k egyszer\u0171, tal\u00e1n sztereotipikusan szab\u00e1lyosnak mondhat\u00f3 \u00e9letet \u00e9lnek, de b\u00e1r a mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1juk val\u00f3ban f\u00e1rads\u00e1gos \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg f\u00e1jdalmas, rendk\u00edv\u00fcl szorgalmasak \u00e9s felel\u0151ss\u00e9gteljesek. A f\u00f6ldjeik a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9gi\u00f3kban mindig gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en megm\u0171veltek \u00e9s \u00f6nt\u00f6z\u00f6ttek (egyik r\u00e9gi\u00f3ban csak burgony\u00e1t termesztenek, m\u00e1sik r\u00e9gi\u00f3ban csak paradicsomot, harmadik r\u00e9gi\u00f3ban csak hagym\u00e1t...) Kolumbia hihetetlen\u00fcl sz\u00e9p t\u0171level\u0171 \u00e9s lombhullat\u00f3 f\u00e1kkal \u00e9l (a yarumo egy odvas fa, amelynek levelei ez\u00fcst\u00f6sek, ahogy \u0151sz\u00fclnek; a rojtos feny\u0151k leny\u0171g\u00f6z\u0151ek). A kolumbiai konyha a spanyol, indiai, afrikai \u00e9s karibi hat\u00e1sok csod\u00e1latos \u00e9s \u00edzletes kever\u00e9ke. \u00c9s egy dolog biztos. Egy gasztron\u00f3miai demokr\u00e1ci\u00e1ban egy szlov\u00e1k szavaz\u00f3lap nem is lenne \u00e9rv\u00e9nyes egy kolumbiai szavaz\u00f3laphoz k\u00e9pest.<\/p>\n

\"\" \u00a0\"\"\u00a0 \"\"<\/p>\n

A felt\u00e1r\u00f3 forgat\u00f3k\u00f6nyvet a \"Buenos d\u00edas, Bogot\u00e1<\/i>!\" (a Santa Fe de Bogot\u00e1 eredeti, eredeti neve). N\u00e9gy fokra az Egyenl\u00edt\u0151t\u0151l, hektikus metropolisz, \u00f3ri\u00e1s, l\u00fcktet\u0151 temperamentum\u00fa, t\u00edzmilli\u00f3 lakos, a v\u00e1ros d\u00e9li r\u00e9sze ipari \u00e9s szeg\u00e9ny, az \u00e9szaki r\u00e9sze magasan fejlett \u00e9s sokkal jobb \u00f6vezet. Az impoz\u00e1ns magass\u00e1g 2650 m\/n a Kordiller\u00e1k \u00f6lel\u00e9s\u00e9ben. A vil\u00e1g harmadik legmagasabb f\u0151v\u00e1rosa (La Paz - Bol\u00edvia az els\u0151, Quito - Ecuador a m\u00e1sodik). Bogot\u00e1ban \u00e9lnek a leggazdagabb emberek eg\u00e9sz Kolumbi\u00e1ban, de egyben a legszeg\u00e9nyebbek is. A v\u00e1rost a csal\u00e1dok fizet\u0151k\u00e9pess\u00e9ge alapj\u00e1n a G, T, U z\u00f3n\u00e1kba sorolj\u00e1k, amelyek sz\u00e1ma 1-t\u0151l 6-ig terjed. A hegyeken lakott, a v\u00e1ros v\u00f6lgyeiben \u00fczletek vannak. Nagyon-nagyon meredek emelked\u0151k \u00e9s lejt\u0151k a v\u00e1ros k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 utc\u00e1i ment\u00e9n. A napot a legszentebb dombon l\u00e9v\u0151 templomhoz, a Monserrathoz vezet\u0151 dr\u00f3tk\u00f6t\u00e9lp\u00e1ly\u00e1val kezdj\u00fck. A 3200m\/n-r\u0151l l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3 a panor\u00e1ma a hatalmas v\u00e1rosra. T\u00fcd\u0151nk oxig\u00e9nhi\u00e1nyos, \u00e9s kicsit szit\u00e1l, de ez nem szokatlan ezen a k\u00f6rny\u00e9ken. Az id\u0151nk\u00e9nti k\u00f6d igazi adag misztikumot k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z. Ez a kil\u00e1t\u00e1s is a \"fent lenni a dolgok tetej\u00e9n\" elk\u00e9pedt \u00e9rz\u00e9s\u00e9t kelti, \u00e9s len\u00e9zni a hangyaszer\u0171 \u00e9letre \u00e9s munk\u00e1ra, a sok-sok emberre \u00e9s \u00e9p\u00edtm\u00e9nyre. A legmagasabb, 67 m\u00e9teres \u00e9p\u00fclet azonban \u00fcresen \u00e1ll, ami logikusan k\u00f6vetkezik abb\u00f3l, hogy a sz\u00e1mos f\u00f6ldreng\u00e9s \u00e1ltal bizonytalann\u00e1 tett \u00f6vezetben tal\u00e1lhat\u00f3. Visszat\u00e9rve a cs\u00facsr\u00f3l a v\u00e1ros gyomr\u00e1ba, megl\u00e1togatjuk az Aranym\u00fazeumot, amely a vil\u00e1gon az egyetlen ilyen jelleg\u0171 m\u00fazeum (55 000 m\u0171t\u00e1rgy, nagyszer\u0171 term\u00e9kek nagy \u00e9s kicsi, tiszta aranyb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt), \u00e9s megn\u00e9zz\u00fck a palota k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t, ahol a forradalm\u00e1r Simon Bol\u00edvar \u00e9lt. Ez a hely a v\u00e1ros abszol\u00fat k\u00f6zpontj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt. A f\u0151 katedr\u00e1lis a katolikus t\u00e1j fontos, \u00e9s a t\u00e9r legr\u00e9gebbi \u00e9p\u00fclete. A Casa de Nari\u00f1o az eln\u00f6k sz\u00e9khelye. A legszebb \u00e9p\u00fclet a Li\u00e9vano-palota, a leg\u00e9rdekesebb t\u00f6rt\u00e9net pedig az Igazs\u00e1g\u00fcgyi Palota t\u00f6rt\u00e9nete, amelyet 1985-ben a Pablo Escobar \u00e1ltal fizetett marxista M-19 er\u0151i megt\u00e1madtak, sz\u00e1nd\u00e9kosan felgy\u00fajtva a teljes arch\u00edvumot \u00e9s megsemmis\u00edtve minden olyan bizony\u00edt\u00e9kot, amely a drogkartellek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t terheli. \u00c9s Bogot\u00e1 kognit\u00edv mozaikj\u00e1nak szerves r\u00e9sze a minden id\u0151k legt\u00f6bbet alkot\u00f3 kolumbiai m\u0171v\u00e9sz\u00e9nek, Fernando Boter\u00f3nak szentelt m\u00fazeum. Botero \u00e9s az \u0151 festett, nagy t\u00f6meg\u0171 figur\u00e1i, nagym\u00e9ret\u0171 szobrai \u00e9s szobrai, b\u00e1r \u0151 maga azt mondja, hogy nem fest k\u00f6v\u00e9r embereket, csak azt, amit l\u00e1t.<\/p>\n

\"\" \u00a0\"\"\u00a0 \"\"<\/p>\n

Az \u00faj napot a Bogot\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra fekv\u0151 Chia v\u00e1ros\u00e1ban kezdj\u00fck, \u00e9s onnan a Bogot\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra fekv\u0151 Zipaquir\u00e1,<\/i> amely 200 m\u00e9ter m\u00e9lyen a f\u00f6ld alatt egy csod\u00e1latos s\u00f3katedr\u00e1list rejt a f\u00f6ldalatti s\u00f3b\u00e1nya alag\u00fatj\u00e1ban (a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szat eredm\u00e9nye). A s\u00f3lel\u0151helyek mintegy 250 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt egy halithegys\u00e9gben keletkeztek, \u00e9s a k\u00e9s\u0151 harmadid\u0151szakban, az Andok kialakul\u00e1sakor emelkedtek a tengerszint f\u00f6l\u00e9. Az alul tal\u00e1lhat\u00f3 templom J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, \u00e9let\u00e9t \u00e9s hal\u00e1l\u00e1t bemutat\u00f3 r\u00e9szeket \u00e1br\u00e1zol. Az ikonokat, d\u00edszeket \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti r\u00e9szleteket k\u00e9zzel faragt\u00e1k halitb\u00f3l. A katedr\u00e1list a modern kolumbiai \u00e9p\u00edt\u00e9szet egyik legfontosabb v\u00edvm\u00e1ny\u00e1nak tartj\u00e1k. \u00c9s leny\u0171g\u00f6z\u0151. H\u00edv\u0151k \u00e9s nem h\u00edv\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra egyar\u00e1nt. Az Ipari Beruh\u00e1z\u00e1si Int\u00e9zet a Salinas koncesszi\u00f3val \u00e9s a Kolumbiai \u00c9p\u00edt\u00e9szek T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen p\u00e1ly\u00e1zatot \u00edrt ki egy \u00faj katedr\u00e1lis megtervez\u00e9s\u00e9re, amelynek gy\u0151ztese a Roswell Garavito Pearl projektje lett. 1991-ben megkezd\u0151d\u00f6tt az \u00faj katedr\u00e1lis \u00e9p\u00edt\u00e9se, amelyet 1995 december\u00e9ben avattak fel. Kereng\u0151it \u00e9s szent\u00e9lyeit a kor\u00e1bbi b\u00e1nyam\u0171vel\u00e9sek \u00e1ltal h\u00e1trahagyott barlangok kis, de jelent\u0151s kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seivel \u00e9rt\u00e9k el. Ma a f\u0151 r\u00e9sz\u00e9t a kereszt\u00fat st\u00e1ci\u00f3i alkotj\u00e1k, tizenn\u00e9gy k\u00e1poln\u00e1val, amelyek J\u00e9zus utols\u00f3 \u00fatj\u00e1nak esem\u00e9nyeit szeml\u00e9ltetik. Minden st\u00e1ci\u00f3hoz egy kereszt \u00e9s t\u00f6bb, a halitszerkezetbe v\u00e1jt t\u00e9rdepl\u0151 emelv\u00e9ny tartozik. Az eg\u00e9sz t\u00e9r, bele\u00e9rtve a bazaltrelief-kamr\u00e1kat, az erk\u00e9lyt \u00e9s a labirintust is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen intenz\u00edv \u00e9lm\u00e9nyt ny\u00fajt, amelyet l\u00e1gy \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny zenei k\u00eds\u00e9ret k\u00eds\u00e9r, \u00e9s amelyet f\u00e9nyekkel sz\u00ednesen megvil\u00e1g\u00edtottak. Az ilyen hangos turistacsoportok, a nem megfelel\u0151en f\u00e9nyk\u00e9pezett (\u00e9s kereskedelmi c\u00e9llal f\u00e9nyk\u00e9pezett) l\u00e1togat\u00f3k, valamint a zs\u00fafolts\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t leveg\u0151 \u00e9s napf\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lve ez a f\u00f6ldalatti szent m\u0171 k\u00e9pes a kereszt\u00fati st\u00e1ci\u00f3k esem\u00e9nyeinek nagyon t\u00f6k\u00e9letes k\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t el\u00e9rni, \u00e9s minden im\u00e1t feler\u0151s\u00edteni. A szikl\u00e1ba v\u00e1jt hatalmas, megvil\u00e1g\u00edtott keresztn\u00e9l (16 l\u00e1b - 490 cm magas) az egyik nagy haj\u00f3ban padsz\u00e9kek, olt\u00e1rok, szentek szobrai, krist\u00e1lycsill\u00e1rok, festm\u00e9nyek tal\u00e1lhat\u00f3k, \u00e9s a teret a mai napig haszn\u00e1lj\u00e1k alkalmi mis\u00e9kre, esk\u00fcv\u0151i szertart\u00e1sokra vagy koncertekre.<\/p>\n

\"\" \u00a0\"\"<\/p>\n

Villa de Leyva<\/i>, egy tipikusan fest\u0151i, sz\u00ednes d\u00e9l-amerikai v\u00e1ros, falu, telep\u00fcl\u00e9s La Candelaria<\/i>, megl\u00e1togatjuk a kolostort, majd \u00e1tutazunk a szenz\u00e1ci\u00f3s k\u00e1v\u00e9k\u00f6zpontba, a k\u00e1v\u00e9 metropolisz\u00e1ba, a Pereira.<\/i> \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a legjobb hely az \u00e9lethez. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00e1v\u00e9\u00fcltetv\u00e9nyek \u00e9s a legintenz\u00edvebb kereskedelmi \u00e9s \u00fczleti v\u00e1ros. Mindig ugyanaz az id\u0151j\u00e1r\u00e1s \u00e9s a legide\u00e1lisabb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek a k\u00e1v\u00e9f\u00e1k termeszt\u00e9s\u00e9hez. Az arabica, a robusta \u00e9s a liberica a vil\u00e1gszerte legelterjedtebben termesztett k\u00e1v\u00e9fajt\u00e1k. Kolumbia k\u00edn\u00e1lja a legjobbat, az igazi lady arabic\u00e1t. (A robusta t\u00f6bb koffeint tartalmaz, ez\u00e9rt \u00e1ltal\u00e1ban keserny\u00e9sebb \u00edz\u0171, kev\u00e9sb\u00e9 tartj\u00e1k neh\u00e9znek a termeszt\u00e9s\u00e9t, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban alacsonyabb tengerszint feletti magass\u00e1gban kaphat\u00f3. Ezzel szemben az arabic\u00e1t nagyobb magass\u00e1gban termesztik, hosszabb ideig tart az \u00e9r\u00e9se, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy \u00f6sszetettebb \u00edzarzen\u00e1lt fejlesszen ki). Egy k\u00e1v\u00e9\u00fcltetv\u00e9ny megl\u00e1togat\u00e1sa, a k\u00e1v\u00e9babok autentikus kosarakba val\u00f3 szed\u00e9se kalapos fejjel, \u00e9s a v\u00e9gtelen \u00e9s szimmetrikusan sorakoz\u00f3, m\u00e9lyz\u00f6ld \u00e9s \u00e9r\u0151 gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6kkel teli k\u00e1v\u00e9f\u00e1k l\u00e1tv\u00e1nya nagyon kedves \u00e9rz\u00e9seket keltett. A naps\u00fct\u00f6tte \u00fcltetv\u00e9nyen val\u00f3 s\u00e9ta holisztikus nyugalmat hozott a testbe, a talaj term\u00e9kenys\u00e9ge \u00e9s term\u00e9kenys\u00e9ge var\u00e1zslatos volt. Hozz\u00e1t\u00e9ve az ott gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en ny\u00edl\u00f3 vir\u00e1gokat \u00e9s f\u00e1kat. Abszol\u00fat eg\u00e9szs\u00e9ges elragadtat\u00e1s.\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\" \u00a0\"\"\u00a0 \"\"<\/p>\n

Pereir\u00e1t elhagyva, a legmagasabb f\u00f6ldreng\u00e9s\u00e1ll\u00f3s\u00e1ggal \u00e9p\u00edtett, atipikusan furcsa hidak mellett haladva gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00fcnk a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 term\u00e9szetben, hatalmas ban\u00e1nf\u00e1kban, \u0151shonos bambuszokban, t\u0171level\u0171ekben \u00e9s yarumo f\u00e1kban (Cecropia peltata). \u00daj inform\u00e1ci\u00f3kat \u00e9s \u00e9rdekess\u00e9geket szerz\u00fcnk r\u00f3luk. P\u00e9ld\u00e1ul. Az \u00f3ri\u00e1s ban\u00e1nt nem nyersen fogyasztj\u00e1k, hanem kimagozva \u00e9s megs\u00fctve. Az apr\u00f3 r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 ban\u00e1nok csak az \u00e1llatoknak j\u00f3k, az embereknek hasmen\u00e9st \u00e9s h\u00e1ny\u00e1st okoznak. A helyiek a bambuszt vegetat\u00edv ac\u00e9lnak nevezik, naponta 8-13 cm-t n\u0151, 25-30 m ut\u00e1n abbahagyja a n\u00f6veked\u00e9st, \u00e9s hajnali 3-6 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt \u00e1rny\u00e9kol, kiz\u00e1r\u00f3lag teliholdkor. A gy\u00f3n\u00e1skor a pap nem im\u00e1kat r\u00f3tt a h\u00edvekre b\u0171neik vezekl\u00e9sek\u00e9nt, hanem a k\u00e1v\u00e9f\u00e1k \u00fcltet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t. A yarumo fa \u00fcreges t\u00f6rzs\u00e9t emberek k\u00ednz\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt\u00e1k, oly m\u00f3don, hogy egy szem\u00e9lyt a t\u00f6rzsh\u00f6z k\u00f6t\u00f6ztek, amelybe egy lyukat f\u00fartak az egyik v\u00e9gtagj\u00e1nak. A t\u00f6rzs\u00f6n l\u00e9v\u0151 lyukba bedugt\u00e1k a kar vagy a l\u00e1bat, amelynek belsej\u00e9ben v\u00f6r\u00f6s hangy\u00e1k \u00e9ltek, amelyek k\u00e9pesek voltak kegyetlen\u00fcl cs\u00edpni, \u00e9s kezd\u0151dhetett a k\u00ednz\u00e1s.\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"\u00a0 \"\" \u00a0\"\"\u00a0 \"\"<\/p>\n

\u00c9s \u00edgy a tr\u00f3pusi term\u00e9szet minden sz\u00e9ps\u00e9ge a hull\u00e1mz\u00f3 \u00faton egy sz\u00ednes, D\u00e9l-Amerik\u00e1t reprezent\u00e1l\u00f3, magashegyi v\u00e1rosba vezet benn\u00fcnket. Salento<\/i>. A v\u00e1ros \u00e9s az Eje Cafetero ter\u00fclete egyar\u00e1nt az UNESCO v\u00e9delme alatt \u00e1ll. A v\u00e1ros a Kordiller\u00e1k l\u00e1b\u00e1n\u00e1l fekszik, \u00e9s mivel rendszeresen esik az es\u0151, mindig vir\u00e1gzik. A l\u00e9lek sz\u00e1rnyal\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6nz\u0151 pompa. \u00dajra \u00e9s \u00fajra egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, saj\u00e1tos aj\u00e1nd\u00e9k a F\u00f6ldnek az \u00daristen r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. Azt mondj\u00e1k, hogy Kolumbia Indon\u00e9zi\u00e1val \u00e9s \u00daj-Z\u00e9landdal egy\u00fctt a n\u00f6v\u00e9ny- \u00e9s \u00e1llatvil\u00e1g igazi \u00e9kk\u00f6ve. A hatalmas kiterjed\u00e9s \u00e9s a v\u00e1ltozatos \u00e9ghajlati viszonyok a magas biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g jellemz\u0151i, \u00e9s az endemikus \u00e1llatok legnagyobb b\u0151s\u00e9g\u00e9vel rendelkez\u0151 helyek. Harmincezer n\u00f6v\u00e9nyfaj\u00e1val Kolumbia a vil\u00e1g egyik botanikailag legv\u00e1ltozatosabb orsz\u00e1ga (az alpesi fl\u00f3ra, a m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e9g\u00f6vi fl\u00f3ra, a sivatagi \u00e9l\u0151helyek \u00e9s az es\u0151erd\u0151k n\u00f6v\u00e9nyei is megtal\u00e1lhat\u00f3k itt). Az orchidea ki\u00e9rdemelte a nemzeti vir\u00e1g megtiszteltet\u00e9st, a grandi\u00f3zus viaszp\u00e1lma pedig a nemzeti fa. Kolumbia vid\u00e9ke t\u00f6bb mint 1 800 mad\u00e1rfajnak ad otthont. Az andoki kondor az uralkod\u00f3, de minden \u00e9rz\u00e9keny sz\u00edvet megnyer a cuki \u00e9s sz\u00ednes kolibri. A kolumbiai term\u00e9szet csod\u00e1lata m\u00e1sodik b\u0151rk\u00e9nt tapadhat az ember test\u00e9re.\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Valle de Cocora. <\/i>Salent\u00f3t\u00f3l nem messze tal\u00e1lhat\u00f3 a Cocora-v\u00f6lgy, a vil\u00e1g legmagasabb p\u00e1lmaf\u00e1inak otthona. Nagy a v\u00e1gy, hogy saj\u00e1t szem\u00e9vel l\u00e1ssa \u0151ket, \u00e9s mell\u00e9j\u00fck \u00e1lljon. A hegyvid\u00e9ki terepre terepj\u00e1r\u00f3 aut\u00f3kkal hajtunk be, leh\u00fazott tet\u0151vel. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, egyedi n\u00f6v\u00e9nyzet\u0171 z\u00f6ld ter\u00fcletek mellett haladunk el. A term\u00e9szet arca egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 csendes ima. Az itt n\u00f6v\u0151 p\u00e1lmafaj (Ceroxylon Quindiuense) sehol m\u00e1shol nem tal\u00e1lhat\u00f3 meg a vil\u00e1gon. El\u00e9ri a 60 m\u00e9teres magass\u00e1got, keskeny t\u00f6rzse van, amelynek egyes gy\u0171r\u0171it viaszr\u00e9teg bor\u00edtja. Ezt megcsod\u00e1lva k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl h\u00e1rom \u00f3r\u00e1n \u00e1t t\u00far\u00e1ztunk a kiv\u00e9telesen puha f\u0171vel bor\u00edtott terepen, illetve kijel\u00f6lt \u00f6sv\u00e9nyeken. A sz\u00e9l rendk\u00edv\u00fcl er\u0151sen \u00e9s viharosan f\u00fajt. A v\u00f6lgyi terep \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 dombok m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes tiszteletet parancsoltak.<\/p>\n

\"\"\u00a0 \"\" \u00a0\"\"<\/p>\n

A kolumbiai partvid\u00e9k sz\u00edv\u00e9be rep\u00fcl\u00fcnk, a kolumbiai Cartagena<\/i>. Cartagena, mint gyarmati kir\u00e1lyn\u0151 \u00e9s hagyom\u00e1nyosan a legszebb v\u00e1ros a Karib-t\u00e9rs\u00e9gben. A sz\u00ednes h\u00e1zak, az egyedi erk\u00e9lyek, a vir\u00e1gok \u00e9s D\u00e9l- \u00e9s Latin-Amerika egyik legnagyobb er\u0151d\u00edtm\u00e9nye (Fort San Felipe de Barajos) b\u00e1ja \u00e9s gazdag \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge joggal foglalt helyet az UNESCO list\u00e1j\u00e1n. Ez az \u00f6r\u00f6k ny\u00e1r v\u00e1rosa, az \u00e9l\u00e9nk, gazdag sz\u00ednek \u00e9s temperamentum v\u00e1rosa. A m\u00faltban rendk\u00edv\u00fcl fontos \u00e9s gazdag kik\u00f6t\u0151 volt, \u00e9s az Afrik\u00e1b\u00f3l olcs\u00f3 munkaer\u0151nek \u00e9rkez\u0151 rabszolg\u00e1k egyik f\u0151 \u00e1trakod\u00f3helye. A mai napig Cartagen\u00e1ban, ak\u00e1rcsak az eg\u00e9sz Karib-tenger partvid\u00e9k\u00e9n, a legkev\u00e9sb\u00e9 vegyes a lakoss\u00e1g. Az \u00f3v\u00e1ros utc\u00e1it egyfajta var\u00e1zslat m\u00e1mor\u00edtja, \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen elfeledtet minden emberi gondot. Nem is besz\u00e9lve a Gethsemane alternat\u00edv m\u0171v\u00e9szeti negyedr\u0151l. Cartagen\u00e1ban is \u00e9lvezhetj\u00fck a szabad programokkal teli napokat \u00e9s minden szabad ill\u00fazi\u00f3 \u00e9s \u00e1lom meg\u00fajul\u00e1s\u00e1t. Napok, amelyek el\u0151re lend\u00edtenek, felsz\u00e1ll\u00e1sra sarkallnak \u00e9s kiemelnek a zuhan\u00e1sokb\u00f3l, mert csak a boldogs\u00e1gt\u00f3l n\u0151nek, amit adunk nekik.<\/p>\n

\"\"\u00a0 \"\" \u00a0\"\"\u00a0 \"\"<\/p>\n

Cartagen\u00e1ban val\u00f3 tart\u00f3zkod\u00e1sunk a kolumbiai utaz\u00e1sunk tervezett befejez\u00e9se. A rep\u00fcl\u0151g\u00e9p f\u00e9l \u00f3ra rep\u00fcl\u00e9s ut\u00e1ni k\u00e9nyszerlesz\u00e1ll\u00e1sa azonban nemcsak a t\u00fara menetrendj\u00e9t, hanem els\u0151sorban a k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rintettek pszich\u00e9j\u00e9t \u00e9rinti radik\u00e1lisan. A tragikusan meg\u00edrt esem\u00e9ny nemcsak h\u00e1rom nappal hosszabb\u00edtja meg k\u00e9nyszer\u0171 kolumbiai tart\u00f3zkod\u00e1sunkat, hanem mindenekel\u0151tt megnyitja annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy \u00faj b\u00f6lcsess\u00e9get mer\u00edts\u00fcnk a pillanatb\u00f3l. Egy\u00e9nileg. Mind racion\u00e1lisan, mind \u00e9rzelmileg.\u00a0<\/span><\/p>\n

Az Istenben, a csal\u00e1dban \u00e9s a nemzetben h\u00edv\u0151 Kolumbia felejthetetlen marad az eml\u00e9kezetemben, \u00e9s az a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pes incidens, amely a t\u00fal\u00e9l\u00e9s vagy nem t\u00fal\u00e9l\u00e9s lapjait osztotta ki, biztosan nem fog beker\u00fclni a \"csak \u00fagy megt\u00f6rt\u00e9nt\" esem\u00e9nyek list\u00e1j\u00e1ra az \u00e9letemben.\u00a0<\/span><\/p>\n

Ing. Zuzana Z\u00e1horanov\u00e1<\/strong><\/em><\/p>\n

\"\"<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Semmi sem hat\u00e1roz meg minket jobban, mint a szem\u00e9lyes v\u00e1laszt\u00e1saink, a saj\u00e1t d\u00f6nt\u00e9seink \u00e9s az, hogy mire ford\u00edtjuk a figyelm\u00fcnket. Hogy mivel t\u00e1pl\u00e1ljuk a lelk\u00fcnket \u00e9s mit hordozunk benne. Mindezek mellett ugyanilyen fontos, hogy szabadok \u00e9s \u00f6nmagunk maradjunk. Mert ha f\u00e9l\u00fcnk \u00f6nmagunkt\u00f3l, az azt jelenti, hogy soha nem lesz\u00fcnk szabadok. Ezernyi utaz\u00e1st tettek \u00e9s tesznek meg az emberek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 okokb\u00f3l. A [...]<\/p>","protected":false},"author":2,"featured_media":2727,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none","_seopress_titles_title":"","_seopress_titles_desc":"","_seopress_robots_index":"","site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","theme-transparent-header-meta":"default","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"set","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-gradient":""}},"pgc_sgb_lightbox_settings":"","footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-2725","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-soley-blog"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2725","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2725"}],"version-history":[{"count":17,"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2725\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2777,"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2725\/revisions\/2777"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2727"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2725"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2725"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/soleylingo.sk\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2725"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}